Irán szombatra virradóra rakétatámadást indított Izrael ellen, a légvédelmi rendszerek működésbe léptek. A támadás nem volt befolyásolható Trump kivonulási nyilatkozatával.
A Wall Street Journal beszámolója szerint Irán két ballisztikus rakétát lőtt ki az amerikai-brit közös használatú Diego Garcia bázis felé, de a fegyverek nem találták el a célt. A támadás új jellegű, mivel a bázis messzebb van Irántól, mint eddig hitték.
Irán szombaton rakétákat indított Izrael ellen, miközben az Egyesült Arab Emírségek légvédelmi rendszerei elfogtak drónokat és rakétákat. A feszültség a térségben fennáll, különösen a főváros, Ras al-Khaimah elleni lehetséges támadások miatt.
Irán szombaton rakétatámadást indított Izrael ellen, melyet az Egyesült Arab Emírségek légvédelmi rendszerei elfogták. A támadás jelzésértékű volt, és nem változtatta meg Irán fellépését, annak ellenére, hogy Donald Trump figyelmeztetett a lehetőségre.
Donald Trump amerikai elnök péntek délután bejelentette, hogy mérlegelik a nagyszabású katonai erőfeszítések fokozatos lezárását Irán ellen, miközben a Pentagon tovább növeli a katonai jelenlétet a térségben.
Donald Trump nyíltan kijelentette, hogy nem tervez tűzszünetet Iránnal, és kritikát fejtett ki a NATO és az Egyesült Királyság iránt. Az elnök szerint a szövetségesek nem voltak elég gyorsak vagy hatékonyak a közel-keleti hadműveletek támogatásában.
Donald Trump nyíltan kijelentette, hogy nem tervez tűzszünetet Iránnal, miközben kritikát mér a NATO és az Egyesült Királyság cselekvésére. Az elnök szerint a szövetségesek nem mutattak kellő bátorságot a közös érdekek védelmében.
Az Irán elleni háború óta több mint háromezer rakétát lőttek ki, ami jelentős terhet ró a légvédelmi készletekre. A ballisztikus rakéták gyártása leállt, de a Sahed kamikaze drónok előállítása folytatódik.
A brit kormány pénteken felhatalmazást adott az amerikai védelmi műveletekre, amelyek az iráni rakétaállások és katonai képességek semlegesítését célozzák a Hormuzi-szorosban. A döntés részeként a brit miniszterek megerősítették a térség kollektív önvédelmét szolgáló megállapodást.
A globális energiaellátás romlása súlyosbítja a feltörekvő országok gazdasági helyzetét. Pakisztán, Egyiptom és Jordánia a leginkább veszélyeztetettek, mivel jelentős fokban függenek az Öböl-menti energiától és kevés pénzügyi pufferrel rendelkeznek.
