Donald Trump találkozóján Japán miniszterelnökével megmutatta egy autopen-t, amelyet Joe Biden portréja helyére helyeztek ki, ezzel kritizálva az elődöt. A jelenet videója gyorsan elterjedt a közösségi médiában.
Az Egyesült Államok katonai jelenlétének mérete a Közel-Keleten növekszik, három forrás is megerősítette a hírügynökségnek. Amerika és Izrael február 28-án indított támadást Irán ellen, a rezsim összeomlását célozva.
A svájci kormány bejelentette, hogy nem szállít katonai felszereléseket a közel-keleti háborúban érintett országokba, politikai semlegességét tiszteletben tartva. Az exportszünet Irán, Izrael és az Egyesült Államok esetében érvényes, és szakértői csoport rendszeresen áttekinti a helyzet változásait.
Az Egyesült Államok csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Jordánia részére légvédelmi felszereléseket értékesít. A csomagok értéke milliárdokra tehető, és a drónok és rakéták elleni védekezés erősítését szolgálják.
Az iráni konfliktus árnyékában egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az amerikai gazdaság nem képes fájdalommentesen kezelni a háború költségeit. A hordónkénti 100 dolláros olajár és a megugró infláció komoly kihívást jelent a lefelé korrigált GDP-növekedés és a munkanélküliség mellett.
Szakértők szerint az Egyesült Államok alulbecsülte az Irán-elleni akció következményeit, ami komoly katonai és politikai kihívásokat vetett fel. Gyarmati István és Kis-Benedek József elemzi a NATO szerepét és a jövőbeli kockázatokat.
Donald Trump elnök kijelentette, nem tervez katonai csapatokat vezényelni Iránba, de 200 milliárd dolláros pótköltségvetést kér a kongresszustól a hadianyagok pótlására. Kritizálta elődjét, Joe Bident, aki szerinte túl sok katonai eszközt adott Ukrajnának.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt nyilatkozta, hogy Magyarország megfontolná az Egyesült Államok kérésére a katonai segítségnyújtást Irán ellen, de egyelőre nem foglalkoznak a kérdéssel. A válasz a legnagyobb ellenzéki párt elnökének kérdésére adott válasz volt.
Donald Trump csütörtökön kínos helyzetbe hozta Takaicsi Szanae japán miniszterelnököt, amikor Pearl Harbor említésével érintette a két ország közötti érzékeny történelmi témát egy közös sajtótájékoztatón.
Az Egyesült Államok közvetítésével a fehérorosz kormány csütörtökön 250 foglyot engedett szabadon, közülük 235-öt belföldön, 15-öt Litvániába. Washington részben visszavonta a fehérorosz vállalatok elleni szankciókat.
